ÁSZF

Általános Szerződési Feltételek

Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) elválaszthatatlan részét képezi a THERMOSÉD Műanyag Nyílászáró Gyártó és Kereskedelmi Kft. mint Vállalkozó által nyílászárók gyártása, értékesítése és beépítése tárgyában megkötött szerződéseknek. Az ÁSZF a Vállalkozó és a Megrendelő között létrejött szerződéses jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket tartalmazza.

Vállalkozói adatok:

A Vállalkozó neve: THERMOSÉD Műanyag Nyílászáró Gyártó és Kereskedelmi Kft. A Vállalkozó székhelye: 8184 Balatonfűzfő, Hrsz 1498/345
A Vállalkozó elektronikus levelezési címe: thermosed@thermosed.hu Cégjegyzékszám: 19-09-509145

Adószáma: 13830247-2-19
Nyilvántartásban bejegyző hatóság neve: Veszprémi Törvényszék Cégbírósága Telefonszáma: +36205697748, +36202655410
A szerződés nyelve: magyar

Alapvető rendelkezések
1. Általános feltételek

1.1. A felek közti kommunikáció alapja az írásbeliség, a szóbeli megállapodások, ígéretek, amelyeket az értékesítő vagy Vállalkozó más munkatársa tesz Vállalkozó nevében, kizárólag abban az esetben jelent kötelezettséget a Vállalkozó részére, ha azt Vállalkozó a Megrendelő részére írásban megerősíti.

1.2. A Vállalkozó kizárólag a vállalkozási szerződésben szereplő munkafeladatok elvégzésére köteles.

1.3. Alapanyagár emelés esetén az árváltozás jogát fenntartjuk! 1.4.

2. A szerződés létrejötte

2.1. A Megrendelő írásban vagy szóban előterjesztett kérelmére a Vállalkozó szerződés megkötésére irányuló, a lényeges kérdésekre kiterjedő írásbeli ajánlatot tesz, amely jognyilatkozatához kötve marad.

2.2. A Vállalkozó az ajánlatot a Megrendelő részletes leírása alapján és/vagy előzetes felmérése alapján készíti el. (A helyszíni felmérés részletes szabályait a 3. pont tartalmazza.) Amennyiben helyszíni felmérésre nincs szükség vagy azt a Megrendelő nem igényli a Megrendelés

A HOMLOKZATI NYÍLÁSZÁRÓK és ÁRNYÉKOLÁSTECHNIKAI TERMÉKEK ill.

BELTÉRI AJTÓK GYÁRTÁSÁNAK, ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ÉS SZERELÉSÉNEK

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Kérjük, hogy jelen Általános Szerződési Feltételeinket (ÁSZF) megrendelés előtt gondosan

tanulmányozza át, mert nem áll módunkban Megrendelőinkkel ettől eltérő feltételekkel

megállapodni!

mellékletét a Vállalkozó által a Megrendelő által szolgáltatott adatok alapján készített ajánlat képezi. Ebben az esetben az adatok megfelelőségéért Vállalkozót felelősség nem terheli.

Az ajánlat az alábbi lényeges elemeket tartalmazza

 a nyílászárók típusát,
 nyitásmódját,
 nyitásirányát,
 anyagát,
 méretét,
 színét,
 a különleges igényeket (üveg, üvegosztó, vasalat, kilincsek stb.),
 tartozékokat és azok jellemzőit,
 áru vásárlása, szállítás vagy beszerelés esetén ezt a tényt
 a teljesítés helyét, amely áru vásárlása esetén a Vállalkozó telephelye, szállítás és

beszerelés esetén az a hely, ahová az árut szállítják vagy ahol beszerelik,
 a vállalkozói díj nettó és Áfával növelt összegét, ha az különböző tételekből áll, akkor

külön-külön (így különösen kiszállás, felmérés díja, szállítási díj, beépítési díj stb.)
 a fizetési feltételeket, fizetési határidőt,
 szerződéskötés esetén várható vállalási időtartamot (naptári hét),
 A fogyasztó kifejezetten előzetesen beleegyezik abba és tudomásul veszi, hogy ha a

Vállalkozó maradéktalanul teljesítette a szerződést, a maradéktalan teljesítése után,

elállási jog nem illeti meg.
 azt a figyelmeztetést, hogy a Vállalkozó thermosed.hu honlapján az ÁSZF

megtekinthető. Az ajánlat elfogadásával a szerződés a felek között létrejön és a szerződésben nem szabályozott kérdésekben Vállalkozó honlapján teljes terjedelemben elérhetővé tett ÁSZF és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. Azt a figyelmeztetést is közli, hogy az ajánlat elfogadásával a Megrendelő úgy nyilatkozik, hogy az ÁSZF-t megismerte és magára nézve kötelezőnek elfogadta.

2.2. Az ajánlatot a vállalkozó kizárólag írásban teszi meg, amely történhet papír alapon, vagy elektronikus eszköz útján, amely hosszútávú rögzítésre (tartós adathordozó) alkalmas (távollévők között tett ajánlat). A vállalkozó az ajánlatot 14 napig tartja fenn. Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlatnak a Megrendelőhöz megérkezésétől veszi kezdetét.

2.3. Az ajánlati kötöttség megszűnik távollevők között, ha a Megrendelő az ajánlati időn belül az ajánlatot nem fogadja el vagy a másik fél általi visszautasítással. Ha a szerződés megkötésére fogyasztó tett ajánlatot, a fogyasztót a szerződés megkötése előtt megilleti az ajánlat visszavonásának joga, ami a szerződés megkötésére kiterjedő ajánlati kötöttséget megszünteti.

2.4. A Megrendelő az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal fogadja el. Az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz. A kiegészítő vagy eltérő feltételek ebben az esetben a szerződés részévé válnak, kivéve, ha

a) az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta; vagy
b) az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.

2.5. Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni.

2.6. Késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén a szerződés nem jön létre. Az elfogadó jognyilatkozat késedelmes megtétele ellenére létrejön a szerződés, ha az ajánlattevő erről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet. Az időben elküldött, de az ajánlattevőhöz elkésetten érkezett elfogadó jognyilatkozat esetén létrejön a szerződés, ha a jognyilatkozatot olyan módon tették, hogy rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellő időben megérkezett volna az ajánlattevőhöz, kivéve, ha az ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet arról, hogy jognyilatkozata késve érkezett, és ezért azt nem tekinti hatályosnak. A szerződés ebben az esetben akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat rendes körülmények szerinti továbbítás esetén megérkezett volna az ajánlattevőhöz.

2.7. Az ajánlat, amennyiben elfogadásra kerül, mellékletét képezi a megrendelésnek vagy Vállalkozói Szerződésnek.

2.8. A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat megérkezik vagy az ajánlattevő által hatályossá válik.

Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye. A szerződéskötés helye egyebekben az ajánlattevő székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.

A Vállalkozó által kötött szerződés csak írásban köthető meg, ezért a megkötésére az ajánlatot és az elfogadó nyilatkozatot is csak írásban lehet tenni. A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását. A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá.

A jelen általános szerződési feltétel a szerződés részévé válik, mivel annak tartalmát a Megrendelő a Vállalkozó a szerződéskötést megelőzően a Vállalkozó honlapján teljes terjedelemben elérhetővé tette. Az ajánlat elfogadásával a Megrendelő úgy nyilatkozik, hogy az ÁSZF-t megismerte és magára nézve kötelezőnek elfogadta. Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.

2.9. A Vállalkozási Szerződés tartalmazza a Megrendelő adatait, a megrendelés tárgyát, Megrendelő nyilatkozatát az ajánlatban foglaltak elfogadásáról, a vállalkozói díj változásának lehetőségéről, Megrendelő kötelezettségvállalását az ajánlatban írt vállalkozói díj 50 %-ának előleg jogcímén, a megrendelés aláírástól számított 8 napon belül történő kifizetéséről, ha szükséges, a helyszíni felmérés igényléséről, illetve arról, hogy a Megrendelő az ÁSZF-t teljes körűen megismerte és elfogadta.

2.10. Megrendelés után vagy a Vállalkozási Szerződés megkötését követően szerződő Felek, ezen szerződést kölcsönös megegyezéssel módosíthatják a következő feltételekkel:
- változtatásokat csak írásos formában lehet közölni,
- 3 munkanapon túli változtatás automatikusan új megrendelésnek minősül,

- A változtatások esetén a Vállalkozó felmerülő költségeit Megrendelő téríti meg.

3. Felmérés

3.1. A Megrendelő megrendelheti az ajánlat elkészítéséhez a Vállalkozótól a helyszíni felmérést, amelyért Vállalkozó nem számít fel díjat Megrendelő részére.

3.2. Amennyiben a Megrendelő nem kéri Vállalkozótól a helyszíni felmérést, úgy Vállalkozó a Megrendelő által, írásban eljuttatott adatok alapján készíti el ajánlatát, és megrendelés esetén annak alapján gyártja le a megrendelt termékeket. A Megrendelő által megadott adatok hibájából eredő károkért minden felelősség Megrendelőt terheli.

3.3. A felmérés előre egyeztetett időpontjában a Megrendelő köteles a munkaterületet bejárásra és felmérésre alkalmasnak biztosítani. Amennyiben a felmérés a Megrendelő hibájából csak részlegesen végezhető el vagy teljesen meghiúsul, és ezáltal további felmérésre van szükség (pl.: a felmérés a beépítés helyszínének nem megfelelő készültségi foka miatt nem végezhető el), a Vállalkozó jogosult felmérési díjat felszámítani, amely díj a Megrendelőt terheli.

3.4. A Megrendelő az új építésű épületek esetén köteles átadni Vállalkozó részére egy pld, az érvényes kiviteli terv részét képező alaprajzot, homlokzati részletterveket és minden olyan egyéb információt, amely a beépítést vagy a méreteket befolyásolhatja, legkésőbb a felmérés megkezdésének időpontjáig.

3.5. Helyszíni felmérés esetén a Megrendelő kötelezettsége a helyszínen a felmérés feltételeit biztosítani, amelyek a következők:

- a MÉTERVONAL (a végleges padlószinttől mért 100 cm) egyértelmű megadása vakolt vagy vakolatlan felületen;
- a felméréshez alkalmas falnyílások megléte (parapet, áthidalók stb);
- megközelíthető és hozzáférhető, szabad nyílások;

- Megrendelő vagy képviselőjének jelenléte.

3.6. A helyszíni felmérést követően a Megrendelő minden olyan változásról köteles írásban értesíteni a Vállalkozót, ami a felmért beépítési állapot megváltozását eredményezheti, ennek hiányában Vállalkozó nem felel az esetleges méreteltérésekből eredő problémákért.

5. A szerződés teljesítése

5.1. Vállalkozó a szerződésben írásban adja meg a vállalt teljesítési időpontot.

5.2. A vállalkozói szerződés megkötését követően a Megrendelő részéről kért bármiféle módosítás a teljesítési időpont, és az ár megváltozását vonhatja maga után. Ebben az esetben a Vállalkozó a Megrendelő felé írásban közli a módosítási igény határidőre vagy árra gyakorolt hatását, és amennyiben a Megrendelő írásban megrendeli a módosítást, úgy a módosított feltételek hatályba lépnek, a felek a Vállalkozói Szerződést módosítják a megváltozott paraméterekre tekintettel.

5.3. Viszonteladói keretszerződés keretében létrejött Megrendelő esetében a gyártási határidők az alábbiak:
ThermoSéd Kft. telephelyén raktári fehér alapanyagokból készült nyílászárók: 3 naptári hét Gealan GmbH. telephelyén raktári színes alapanyagokból készült nyílászárók: 4 naptári hét Gealan Gmbh. telephelyén nem raktári alapanyagokból készült nyílászárók: visszaigazolás szerint

Egyéb speciális nyílászárók: 4-8 naptári hét

5.4. Megnövekedett megrendelés állomány esetén a határidők közös egyeztetés alapján módosulhatnak!

5.5. Vállalkozó a szerződésben rögzített nyílászárókat a MSZ EN 14351-1:2006 előírásainak megfelelően készíti el.

5.6. Vállalkozó köteles Megrendelőt a teljesítés időpontjáról írásban értesíteni.

5.7. Helyszíni beépítés esetén a Megrendelő kötelezettsége a helyszínen a beépítés feltételeit biztosítani, amelyek a következők:

- a MÉTERVONAL (a végleges padlószinttől mért 100 cm) egyértelmű megadása vakolt vagy vakolatlan felületen, amely nem térhet el a felmérésnél megadott szinttől;
- a beépítéshez alkalmas falnyílások megléte (parapet, áthidalók, RAL beépítésnél simított falkáva stb);

- megközelíthető és hozzáférhető, szabad nyílások;
- elektromos áram vételi lehetőség;
- elektromosan működtetett szerkezetek esetén (motoros árnyékolók, távnyitók stb.) végleges áramvételi lehetőség és villanyszerelő szakember biztosítása;
- Megrendelő vagy képviselőjének jelenléte.

5.8. ALU küszöbös erkély illetve bejárati ajtók a megfelelő vízzárás biztosítása végett csak előtetővel, vagy falfülke alkalmazása mellett építhetők be.

5.9. A teljesítés helye minden esetben Vállalkozó telephelye: 8184- Balatonfűzfő, Hrsz.1498/345. Az árajánlatban megadott árak telephelyi átvételre vonatkoznak, kivétel, ha Megrendelő szereléssel vagy szállítással kötötte a szerződést és az ajánlat erre külön ki is tér. Ez utóbbi esetben a teljesítés helye a szállítási célpont, illetve a beépítés helye.

5.10. Megrendelő vagy meghatalmazottja köteles a teljesítés helyén az előre egyeztetett időpontban rendelkezésre állni. Árukiadás kizárólag munkanapokon 7.00-15.00 óráig történik.

5.11. Vállalkozó a termékeket kizárólag a Megrendelőnek vagy az általa írásban meghatalmazott személyeknek adja át.

5.12. Megrendelő és Vállalkozó kölcsönösen együttműködve, a termék átvételekor, Vállalkozó telephelyén mennyiségi és teljességi (üvegkár, festés-sérülés stb. felmérése) vizsgálatot tart. A Megrendelő késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e. A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy amelyekre jótállás vonatkozik. A szolgáltatás minőségének és mennyiségének megvizsgálásával járó költségek a Megrendelőt terhelik.

Az üvegek minőségének vizuális megítélésére vonatkozóan a Magyar Üvegipari Szövetség (MÜSZ), Magyar Ajtó Ablak Egyesület (MATA), Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület (ALUTA) valamint az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI) által kidolgozott és kiadott irányelvek a mérvadóak és betartandók. Ezen dokumentum letölthető honlapunkról.

Vállalkozó a termék átvételét követően mennyiségi kifogást nem fogad el. Az átvételt követően a Vállalkozó akkor felel a látható minőségi hibákért, ha a Megrendelő igazolja, hogy azok már az átvételt megelőzően keletkeztek.

5.13. Vállalkozó a megrendelt termékeket szükség esetén Teljesítmény nyilatkozattal és karbantartási útmutatóval, valamint jótállási jeggyel adja át.

5.14. A Vállalkozó vállalja a dolog vevőhöz történő eljuttatását, a kárveszély akkor száll át a fogyasztó vevőre, amikor a Vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy birtokba veszi a dolgot. A kárveszély a fuvarozónak történő átadáskor átszáll a Vevőre/Megrendelőre, ha a fuvarozót a Vevő/Megrendelő bízta meg, feltéve, hogy a fuvarozót nem a Vállalkozó ajánlotta.

5.15. Ha a Megrendelő szállítást, beépítést nem kér, a saját költségén köteles gondoskodni a termék átvételéről és szakszerű — erre alkalmas állványon, függőleges helyzetben, megfelelően rögzített — elszállításáról.

5.16. Amennyiben Megrendelő a szerződésben írt határidőn belül a késztermék elszállításáról nem gondoskodik, a Vállalkozó csak erre külön, határozott időre szóló tárolási díj megfizetésével egyidejűleg megkötött szerződés alapján tárolja és felelős őrzésben tartja a terméket. A tárolási díj napi mértéke a vállalkozói szerződésben írt nettó vállalkozói díj 0,3 %- a.

5.17. Amennyiben Megrendelő szerződést a tárolásra nem köt, vagy a készterméket 180 naptári napon belül sem szállítja el, Vállalkozó jogosult azt a Megrendelő költségére a szerződésben megjelölt címére, előzetes értesítés mellett leszállítani, és azt akkor is otthagyni, ha a Megrendelő nem gondoskodik a termék átvételéről. A szállítási költség ebben az esetben a Megrendelőt terheli.

5.18. Amennyiben üzemzavar, a termeléshez szükséges anyagok piaci hiánya, extrém időjárási viszonyok, közlekedési akadály, szállítmányozási problémák vagy egyéb elháríthatatlan ok következik be, Vállalkozó jogosult a szerződésben rögzített határidőt maximum 30 munkanappal meghosszabbítani. Erről Vállalkozónak írásban kell értesítenie Megrendelőt. Ebben az esetben a kötbér szabályai Vállalkozóval szemben nem alkalmazhatóak.

5.19. Amennyiben Megrendelő minőségi kifogása alaptalannak bizonyul, Megrendelő köteles Vállalkozó azon költségeit megtéríteni, melyek a minőségi kifogás kivizsgálásával kapcsolatban felmerültek.

6. Fizetés módja, ütemezése, fizetési feltételek

6.1. Megrendelő a termékek megrendelését követő 8 naptári napon belül köteles az ajánlatban írt vállalkozói díj 50%-át előleg jogcímén megfizetni a szerződésben szereplő pénznemben. Amennyiben Megrendelő a HUF alapú szerződéses összeget Euróban egyenlíti ki, úgy a befizetés napján érvényes MNB középárfolyam alapján kell kiszámítani a befizetendő összeget.

A Vállalkozó az 50% előleg egy részét foglalóként is kérheti, ha erről kifejezetten másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.

Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.

6.2. Vállalkozó a befolyt előleg összegéről készpénz befizetés esetén a pénzügyi teljesítés napjával, vagy Vállalkozó bankszámláján történő jóváírásától számított 8 naptári napon belül, a jóváírás napjával számlát állít ki Megrendelő részére.

6.3. Megrendelő a termék átvétele után a Vállalkozói Szerződésben rögzítetteknek megfelelően, Vállalkozó végszámlája ellenében köteles a befizetett előleg beszámítása után a fennmaradó vállalkozói díjhátralékot megfizetni.

6.4. Amennyiben Megrendelő helyszíni beépítést kér Vállalkozótól (amely tartalmazza a helyszínre szállítást is), Megrendelő a szerződésben rögzített beépítési díjat a szerződésben rögzítettek alapján köteles megfizetni.

6.5 Viszonteladó szerződés keretében történő Megrendelő esetében, a fizetés külön megállapodás vagy meglévő keretszerződés szerint történik kölcsönös elszámolás útján.

6.6. A vételár teljes kiegyenlítéséig a Vállalkozó a gyártott termékekre tulajdonjogát fenntartja. Amennyiben a Megrendelő a számlák fizetési határidejének lejárta után 15 nappal sem fizeti ki a számlák összegét, úgy Vállalkozó jogosult a megrendelt termék visszaszállítására, szükség esetén a szerkezetek kibontását is beleértve. Vállalkozó jogosult ennek kapcsán felmerülő összes költségeinek Megrendelő felé történő továbbhárítására.

6.7. Amennyiben a Megrendelő késedelmes pénzügyi teljesítésbe esik, úgy a Vállalkozó a

mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét számítja fel.

7. Szavatosság, jótállás
Közös szabályok
7.1. Vállalkozó a termékekre a Ptk. XXIV. fejezete szerinti jótállást és szavatosságot vállal. 7.2. A szavatossági, illetve jótállási kötelezettség kezdő időpontja a termék átvételének napja.

7.3. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

7.4. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

Kellékszavatosság

7.5. Kellékszavatossági igénye alapján a Megrendelő választása szerint

a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a Vállalkozónak - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a Megrendelőnek okozott érdeksérelmet; vagy

b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti.

b) - a (2a) bekezdés szerinti kivétellel - a hibát a Vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a Megrendelő a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a Megrendelőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

(2a) Fogyasztó és vállalkozás közötti - ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló - szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt. Ez a szabály az építési munkálatokra (nyílászáró beépítése stb.) nem vonatkozik.

Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a Megrendelő érdekeit kímélve kell elvégezni.

7.6. Vállalkozó mentesül a szavatossági és jótállási felelősség alól, különösen ha:
- Megrendelő a terméket szakszerűtlenül szállítja;
- a karbantartást nem az átadott „Karbantartási útmutató” alapján vagy hiányosan végzi el; - a hiba a nem szakszerű beépítésből adódik, amelyet nem Vállalkozó végzett;

- a beépített termék környezete fokozott terhelést ró a termékre (erős páraterhelés (pl.:festés), utólagos

vakolás okozta mész- és cementlerakódás, erős porterhelés, stb.);

- a Megrendelő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett;

- nem rendeltetésszerűen használja és emiatt a termék meghibásodik;

- fizikai behatásokból (betörés, időjárás okozta sérülés, nyílászárókra tárgyak felfüggesztése, stb.) ered a kár;

- átadás után történő üvegtörés, repedés esetén.

Vállalkozó akkor mentesül a jótállási felelősség alól is, ha bizonyítja, hogy a hiba a Megrendelő hibájából keletkezett.

7.7. A Megrendelő kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a Megrendelő a dolgot rendeltetés szerűén nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

Termékszavatosság

7.8. A Vállalkozó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;

b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy

c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

7.9. Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a Vállalkozót terheli.

7.10. A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.

7.11. A Vállalkozót termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár. Ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthető. Termékszavatossági igény eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igény a Vállalkozóval szemben érvényesíthető.

7.12. A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a Vállalkozóval szemben.

8.Jótállás

8.1. A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.

8.2. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Jótállási idő 1 év, kivéve a fogyasztóval kötött szerződéseket. Ha a Vállalkozó a kötelezettségének a Megrendelő jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

8.3. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

8.4. Jótállási igényként érvényesíthető a szavatosságnál érvényesíthető igények, ahol

a) a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni; és

b) a kijavítás vagy a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése - a jogosult szerződésszerű teljesítéshez fűződő érdekei figyelembevételével - a munkával elérhető eredmény létrehozásának az eredetileg vállalthoz képest eltérő módjával is megvalósulhat; az ebből eredő többletköltségek a Vállalkozót terhelik.

8.5. A Vállalkozó mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba a Megrendelő által adott

a) anyag alkalmatlanságára vagy hibájára;
b) adat hiányosságára vagy hibájára; vagy
c) utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére
vezethető vissza, és e körülményekre a kötelezett a Megrendelő figyelmeztette.

8.6. A fogyasztó és Vállalkozó között kötött szerződésre irányadó 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet Melléklet 29. és 30. pontja szerint 10 000 forintot elérő eladási árú nyílászárók, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó és a 10 000 forintot elérő eladási árú árnyékolástechnikai eszközök, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny tartós fogyasztási cikknek minősül.

8.7. A Vállalkozó a rendeletben foglalt tartalommal és feltételekkel vállal jótállást a tartós fogyasztási cikkekért. A jótállásból eredő jogokat a tartós fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül.

8.8. A jótállás időtartama:
a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,

b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,

c) 250 000 forint eladási ár felett három év.

E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

8.9. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

8.10. Ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.

8.11. A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetés szerűén nem használhatta.

8.12. A Vállalkozó köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.

8.13. A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

a) a vállalkozó nevét, címét,

b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint - ha van - gyártási számát,

c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a Vállalkozóval,

d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy - a Vállalkozó vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén - a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,

e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá

f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti,

g) a Vállalkozó bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást.

A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti. Az e) és f) pontokban foglaltakat az ÁSZF tartalmazza.

8.14. A Vállalkozó az e rendelet előírásainak megfelelő jótállási jegyet elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel e rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is. A Vállalkozó a jótállási jegy elektronikus úton való átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles. Ha a Vállalkozó a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel adja át, hanem letöltést

biztosító elérési cím formájában bocsátja azt a fogyasztó rendelkezésére, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítania kell. A Vállalkozó a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.

8.15. A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti. A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.

8.16. A fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a Vállalkozó székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a Vállalkozó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

8.17. A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.

8.18. Kijavítás iránti igény teljesítésekor a Vállalkozó a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetnie:

a) a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek az időpontját, b) a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá

c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját,
8.19. Kicserélés iránti igény teljesítésekor a Vállalkozónak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie

a kicserélés tényét és időpontját.

8.20. Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a Vállalkozó részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a Vállalkozó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a Vállalkozó köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

8.21. Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, valamint ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és a fogyasztó nem kívánja a fogyasztási cikket a Vállalkozó költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni, a Vállalkozó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a Vállalkozó köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

8.22. Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a

Vállalkozó köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a Vállalkozó köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

8.23. A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a Vállalkozó vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik.

8.24. Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a Vállalkozó nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

8.25. Ha a Vállalkozó és a fogyasztó által kötött vállalkozási szerződés tárgya a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendeletben írt újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott épületszerkezeteire, az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint az e lakóépületeknek a 2. számú mellékletben meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire vonatkozik, akkor a jótállásra e rendelet szabályait kell alkalmazni.

8.26. Újonnan épített lakás, lakóépület esetén a jótállási kötelezettség a kivitelezési szerződés alapján az építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, Vállalkozót terheli.

8.27. A jótállás időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított

a) három év az 1. és 2. mellékletben, b) öt év a 3. mellékletben,
c) tíz év a 4. mellékletben

meghatározottakra. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Az 1. számú melléklet a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez

1. A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei: c) lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei.
2. A kötelező jótállás alá tartozó lakás- és épületberendezések:
g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny.

Ezekre a jótállás 3 év.

8.28. A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) vagy építmény tulajdonosa, a lakás vagy építmény tulajdonba adásáig a megrendelő (a továbbiakban együtt: jogosult) a Vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt személlyel, illetve szervezettel szemben érvényesítheti.

8.29. A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A vállalkozó a jótállási jegyet az átadás-átvételi eljárás során köteles a Megrendelőnek átadni. A jótállási jegynek tartalmaznia kell

a) a jótállás körébe tartozó lakás épületszerkezetek és berendezések meghatározását,

b) a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit,

c) a Vállalkozó nevét és címét,
d) az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját.

e) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a jogosult jogszabályból eredő jogait nem érinti.

A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

8.30. A Vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.

9. Kártérítés

9.1. A Vállalkozó köteles megtéríteni a Megrendelőnek a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti.

9.2. A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a Megrendelő akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a Vállalkozó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a Megrendelőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. A Megrendelő a kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény elévült.

10. A szerződés megszűnése

10.1. A szerződés megszűnik:
- a szerződés lehetetlenülése
- közös megegyezéssel
- az egyik fél általi elállással vagy felmondással.
10.2. Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és

a) a lehetetlenné válás oka a Vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;

b) a lehetetlenné válás oka a Megrendelő érdekkörében merült fel, a Vállalkozót a díj megilleti, de a Megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a Vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna;

c) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a Vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.

Lehetetlenülés esetén a Megrendelő követelheti, hogy a Vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett művet neki adja át; ebben az esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

10.3. A Megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja.

A Megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a Vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg. Ilyen kárnak minősül különösen a termék előállításához beszerzett anyag ára, valamint a termék előállításához kapcsolódó munkabér és egyéb költségek. A Vállalkozó jogosult a kártérítési igényét a visszafizetésre kerülő előlegből történő levonással érvényesíteni. Amennyiben a megfizetett előleg a felmerült kárt nem fedezi, a Megrendelő köteles a kár teljes rendezéséhez szükséges különbözetet Vállalkozó számára, a Vállalkozó írásban közölt felszólítására, az abban megjelölt időn belül megfizetni.

10.4. A Vállalkozó a szerződés teljesítésének megkezdése előtt, addig, amíg még határidőben a munkát elvégezhette volna jogosult a szerződéstől elállni. Ebben az esetben köteles a Megrendelő részére a már befizetett előleget visszaadni. A Megrendelő kérheti az elállással okozott kárának megtérítését.

10.5. A Vállalkozó késedelme esetén a Megrendelő jogosult póthatáridőt tűzni. Ha a Vállalkozó a póthatáridőn belül nem teljesít, a Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni vagy a szerződést felmondani.

A Megrendelő póthatáridő tűzése nélkül jogosult a szerződéstől elállni, ha a) a Vállalkozó a szerződés teljesítését megtagadta; vagy

b) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni.

Ha a szerződésszegés következtében a Megrendelőnek a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja azt, kivéve, ha törvény eltérően nem rendelkezik.

Megrendelő jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A Megrendelő a megjelölt elállási vagy felmondási okról másikra térhet át.

A Vállalkozó nem követelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését, ha a Megrendelő bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatást

visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a kötelezett felelős. Ha a Megrendelő a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a Vállalkozó felelős. (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Ptk. 6:140. §)

10.6. Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Olyan üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul (ide tartozik, ha a Megrendelő nem csak eladja az árut, hanem minden az adásvételen túli szolgáltatás pl. beépítés, szállítás, bontás stb.), a teljesítés megkezdése után a fogyasztót meghatározott határidőn belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg.

A fogyasztó az elállási vagy felmondási jogát

a) áru adásvételére irányuló szerződés esetén

aa) az árunak,

ab) több áru adásvételekor, ha az egyes áruk szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott árunak,

ac) több tételből vagy darabból álló áru esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak,

ad) ha az árut meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,

a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;

b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától számított tizennégy napon belül gyakorolhatja.

Ezek a határidők nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a áru átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.

Ha a szerződés megkötésére a fogyasztó tett ajánlatot, a fogyasztót a szerződés megkötése előtt megilleti az ajánlat visszavonásának joga, ami a szerződés megkötésére kiterjedő ajánlati kötöttséget megszünteti.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet az elállás jogát az 1 . mellékletben található nyilatkozat-minta felhasználásával; vagy

b) az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján

gyakorolhatja.

Az elállás határidőben történik, ha a fogyasztó igazolható módon a határidőn belül feladta vagy elküldte a nyilatkozatát. Ebben az esetben a vállalkozó haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. A fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a Vállalkozó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti.

Ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, a Vállalkozó nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket.

Áru adásvételére irányuló szerződés esetén a Vállalkozó mindaddig visszatarthatja a fogyasztónak visszajáró bekezdésben meghatározott összeget, amíg a fogyasztó az árut vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Nem illeti meg a Vállalkozót a visszatartás joga, ha vállalta, hogy az árut maga fuvarozza vissza.

Ha a fogyasztó eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, köteles az árut haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve a Vállalkozónak vagy a Vállalkozó által az áru átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a Vállalkozó vállalta, hogy az árut maga fuvarozza vissza. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó az árut a határidő lejárta előtt elküldi.

A fogyasztó kizárólag az áru visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a Vállalkozó vállalta e költség viselését.

Ha az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés megkötésével egyidejűleg az árut kifuvarozták a fogyasztónak, a Vállalkozó saját költségén fuvarozza vissza az árut, ha az jellegénél fogva postai küldeményként nem küldhető vissza.

A fogyasztó csak az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel.

Ha a fogyasztó a teljesítés megkezdését követően felmondja az üzlethelyiségen kívül vagy távollévők között kötött szerződést, köteles a felmondás Vállalkozóval való közlése időpontjáig teljesített szolgáltatással arányos díjat a Vállalkozó számára megfizetni. A fogyasztó által arányosan fizetendő összeget a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás adóval növelt teljes összege alapján kell megállapítani. Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy az ily módon megállapított teljes összeg túlzottan magas, az arányos összeget a szerződés megszűnésének időpontjáig teljesített szolgáltatások piaci értéke alapján kell kiszámítani.

A fogyasztó kifejezetten előzetesen beleegyezik abba és tudomásul veszi, hogy ha a Vállalkozó maradéktalanul teljesítette a szerződést, a maradéktalan teljesítése után, elállási jog nem illeti meg.

11. Jogviták

11.1. Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy jelen szerződésükkel kapcsolatos vitáikat elsődlegesen békés úton, peren kívül, tárgyalással igyekeznek megoldani.

fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A békéltetést csak a fogyasztó, mint magánszemély

kezdeményezheti.

11.2. Ha a fogyasztó szerint a vállalkozói szerződés alapján nyújtott szolgáltatás nem felel meg

a jogszabályokban, illetve a szerződésben foglaltaknak, a Megrendelő

A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó, azaz a vevő, illetve az adott szolgáltatást igénybe vevő az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. A közvetlen rendezés sikertelensége esetén adható be kérelem a Békéltető Testülethez.

Az eljárás megindításához a kérelemben az alábbiakat szükséges feltüntetni:

a fogyasztó, azaz a kérelem benyújtójának nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét
a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,
a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, (itt különösen fontos hivatkozni minden az ügy lényegét érintő írásbeli dokumentumra, szerződésre, szállítólevélre, számlára, átvételi elismervényre stb?). Ezeket a dokumentumokat csatolni kell a kérelemhez,
a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni,
az ügy eldöntésére irányuló kifejezett indítványt.

A fenti feltételek megléte esetén a kérelmet az a Békéltető Testület jogosult kivizsgálni, amelyik illetékességi területén a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye található. Az illetékes békéltető testületek listája a következő helyen található:

https://bekeltetes.hu/tartalom/201/menu/201
A Vállalkozó székhelye szerinti Veszprémi Megyei Békéltető Testület elérhetőségei az alábbiak:
Veszprém Megyei Békéltető Testület Cím: 8200 Veszprém, Radnóti tér 1.
Telefonszáma: (88) 814-121, (88) 814-111 (VKIK)
Fax száma: (88) 412-150 (VKIK fax száma)
E-mail cím: info@bekeltetesveszprem.hu
Honlap cím: www.bekeltetesveszprem.hu

11.3. Felek – kivéve a fogyasztókkal kötött szerződést - elfogadják jogvitáik esetére a Veszprém Városi Bíróság kizárólagos illetékességét.

A vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránt indított bíróság előtti polgári peres eljárásra - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. Belföldi lakóhely hiányában e kizárólagos illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó. Ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, az illetékességet az általános szabályok szerint kell megállapítani. Alperesi pertársaság esetén a per a fogyasztónak minősülő alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható.

Ha a fogyasztó indít pert, nincs helye olyan illetékességi kikötésnek, amely kizárja a fogyasztó jogát ahhoz, hogy a vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényét saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse. (polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 26.§ (1) bekezdés, 27.§ (5) bekezdés)

11.4. Jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a jelen ÁSZF 5. pontjában írt vállalkozási szerződés szabályai, illetőleg a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

12. Adatvédelem

A Megrendelő személyes adatainak kezelése tekintetében a Vállalkozó eleget tesz a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kötelezettségeinek.

13. Értelmező rendelkezések

fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy; Ptk. 8:1. § 3. pont
vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy; Ptk. 8:1. § 4. pont
kellékszavatosság: olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a Vállalkozó a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
termékszavatosság: Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék, áru) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
jótállás: Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze és az elektronikus levél;

Eladó a hatályos magyar és európai uniós jogszabályok szerint elkészített adatkezelési szabályzatában rögzíti az ügyfelek adatainak kezelésénél alkalmazott elveket és gyakorlatot, ill az adatkezelési politikát. Az adatkezelési szabályzat ügyfeleket érintő része nyilvános, bárki által megismerhető.Ügyfeleink adatait kizárólag az ajánlatkérés/ megrendelés teljesítéséhez /beleértve ennek minden jogszabályi következményét/ szükséges mértékben és ideig kezeljük. Aki az adatvédelmi szabályzat szerinti személyes adatait kapcsolatfelvételi célból megadta,

ezzel kifejezetten hozzájárult, hogy a közölt személyes adataik felhasználásra kerüljenek.

7. távollévők között kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti áru vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.

8. áru:

a) ingó dolog, ideértve a tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal kiszerelt víz, gáz és villamos energia, valamint
b) ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában vagy azzal össze van kapcsolva, olyan módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit (a továbbiakban: a digitális elemeket tartalmazó áru);

9. üzlethelyiség:
a) bármely ingatlan, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja;

b) bármely ingó dolog, ahol a vállalkozás a tevékenységét szokásos jelleggel folytatja; 10. üzlethelyiségen kívül kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés,

a) amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg;
b) amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak az a) pontban meghatározott körülmények között;

c) amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás - a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett - személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen; vagy

d) amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja az áruk vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése.

14. Záró rendelkezések

A jelen Szabályzat 2023.01.13. napjától hatályos és visszavonásig hatályban marad. A Vállalkozó jogosult egyoldalúan módosítani a Szabályzatot (a módosításra okot adó körülmények: céggel kapcsolatos változások, jogszabály-változás, üzleti érdek). A módosításokról a Vállalkozó a módosítás hatályba lépését 14 (tizennégy) nappal megelőzően értesíti a vele szerződéses jogviszonyban álló Megrendelőket, valamint a módosítást közzéteszi a www.thermosed.hu weboldalon. Nem minősül az ÁSZF Vállalkozó általi módosításának, ha valamely feltétel eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezés változása miatt módosul.
A Vállalkozó által kötött szerződésekre a magyar jog az irányadó: A szerződésben és az ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekre szerződés megkötése idején hatályos jogszabályok az irányadóak, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”), a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet.

Jelen ÁSZF a vállalkozó és a megrendelő közötti szerződés részét képezi, amelyet a felek

magukra nézve kötelezőnek fogadnak el.

A szerződés Vállalkozó és Megrendelő részéről történő aláírása egyben jelen ÁSZF-ben foglaltak teljes körű elfogadását jelenti. A felek eltérő megállapodása hiányában a

szerződés és az ÁSZF rendelkezései az irányadók.

3. 4.

ThermoSéd Kft.

1. Melléklet
Címzett: THERMOSÉD Műanyag Nyílászáró Gyártó és Kereskedelmi Kft.

8184 Balatonfűzfő, Hrsz 1498/345

Alulírott(ak) kijelenti(k), hogy gyakorlom/gyakoroljuk elállási/felmondási jogomat/jogunkat az alábbi áru(k) adásvételére vagy az alábbi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés tekintetében: ............................................................................................................... ............................................................................................................... ................................................................................................................

Szerződéskötés időpontja/átvétel időpontja: .......................................... Fogyasztó(k) neve:
Fogyasztó(k) címe:
A fogyasztó(k) aláírása (kizárólag papír alapon tett nyilatkozat esetén):

Kelt,